Egyes, a környezetre jelentős kihatással járó tevékenységek gyakorlásának megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot szükséges lefolytatni. Ezek a tevékenységek kizárólag környezetvédelmi engedély birtokában folytathatók. A magyar szabályozás a környezetre jelentős kihatással járó tevékenységek között az alábbiakat osztályozza:
a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben meghatározott létesítmények telepítése és üzemeltetése, már működő intézmény jelentős megváltoztatása, továbbá technológia- és termékcsere, illetve ezek jelentős megváltoztatása, valamint az ilyen tevékenység gyakorlásával való felhagyás.

A környezeti hatásvizsgálat a tevékenység gyakorlásának közvetlen és közvetett hatásait beazonosítja, leírja és értékeli az alábbi tényezők figyelembevételével:

• a környezeti elemek (talaj, víz, levegő, élővilág, az épített környezet, a kulturális örökség);
• a környezeti elemek rendszerei, folyamatai és szerkezete, különösen a táj, a település, az éghajlat, az ökoszisztéma;
• a fenti elemekben beálló változások hatása az érintett népesség egészségi állapotával, társadalmi-, gazdasági helyzetével.

A környezeti hatásvizsgálati eljárás az előzetes – és ha szükséges, egy további, részletező – vizsgálati szakból áll. A kérelmező a környezeti hatásvizsgálat szakaszainak eredményét egy előzetes tanulmányban és – amennyiben szükséges – egy részletező tanulmányban mutatja be. A hatásvizsgálat során fel kell tárni a tevékenységhez közvetetten kapcsolódó műveleteket (pl.: a tevékenység gyakorlásához szükséges szállítást és raktározást, a tevékenység gyakorlása során előállott hulladék és szennyvíz megfelelő kezelését), valamint az esetleges meghibásodásból vagy balesetből származó hatótényezőket.
A kérelmező tevékenysége gyakorlásával kapcsolatos álláspontját a felügyelőséghez bejelenteni köteles. A kérelemhez előzetes környezeti tanulmányt kell mellékelni.

Az előzetes környezeti hatástanulmány tartalmazza:

a.) a tervezett tevékenység célját, a tervezett technológia és a megvalósítás leírását, az intézmény szükségességének megindokolását, a tervezett tevékenység elmaradásából származó, a környezetre kiható következményeket;
b.) az a.) pontban meghatározottak során várható környezet terhelés és környezet-igénybevétel mennyiségi és minőségi leírását;
c.) a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslését, valamint új telepítésnek a táj és az ökoszisztéma állapotában okozott változásainak részletes leírását;
d.) azokat a kérdéseket, amelyek kizárólag további részletező hatásvizsgálat alapján válaszolhatók meg.

A környezetvédelmi hatóság a kérelem és az előzetes hatástanulmány alapján

a.) a kérelmezőt egy részletező tanulmány benyújtására kötelezheti és meghatározhatja a részletező tanulmány elkészítése során vizsgálandó kérdéseket, illetve a rendelkezésre álló adatok alapján meghatározhat követelményeket, vagy
b.) a tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt kiadhatja, illetve
c.) határozatában – bizonyos esetekben – egységes környezethasználati engedélyezési eljárást indíthat, illetve
d.) a kérelmet elutasíthatja.

A Felügyelőség megtagadja a környezetvédelmi engedély kiadását, ha a tevékenység illetve az ahhoz szükséges építési munkálatok az engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 3 éven belül nem kezdődtek meg, illetve, ha a jogosult úgy nyilatkozik, hogy engedélyét nem kívánja érvényesíteni, valamint abban az esetben is, amikor az engedély kiadásakor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak.

A részletező környezeti hatástanulmánynak a Felügyelőség által meghatározott kiterjedésben és részletességgel többek között az alábbiakat kell tartalmaznia:

a.) a választott technológia részletes ismertetését, valamint a leghatékonyabb megoldással és egyes tevékenységek esetén a jelenleg rendelkezésre álló legjobb technikával való összehasonlítását;
b.) a hatóterület behatárolását és megjelenítését egy térképen, és ezen terület környezeti állapotának leírását arra az esetre, ha a tevékenységet nem gyakorolnák;
c.) a környezet állapotában a tevékenység gyakorlása során beálló változásoknak a környezeti elemekre és a népesség egészségi állapotára gyakorolt hatásának előrejelzését és értékelését;
d.) becslést a környezet állapotában beálló változások alapján várható egészségügyi-, gazdasági-, társadalmi következményekre vonatkozóan;
e.) azon intézkedések meghatározását, amelyekkel a lehetséges környezeti igénybevételt, szennyezést és károsodást megelőzni, illetve csökkenteni lehet;
f.) a hatások mérésének és analizálásának módját;
g.) a nyilvánosság számára közérthető összefoglalást.

A Felügyelőség az üggyel kapcsolatosan rendelkezésre álló valamennyi adat alapján hozza meg határozatát, és

a.) kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt, vagy
b.) elutasítja a kérelmet, vagy
c.) a hatásvizsgálati eljárás lezárását követően bizonyos esetekben megindítja az egységes
környezethasználati engedélyezési eljárást.

Ezen eljárás eredménye a környezetvédelmi engedély kiadása vagy a kérelem elutasítása. Ezt a környezetvédelmi engedélyt a kérelmezőnek az építésügyi hatósághoz előterjesztett építési engedélyezési kérelmével egyidejűleg be kell nyújtania. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a környezeti engedélyezési eljárást az építési engedélyezési eljárással egyidejűleg meg kell indítani. A környezetvédelmi Felügyelőség az engedély kiadásáról a határozatát a vonatkozó dokumentumok benyújtásától számított 90 napon belül hozza meg.

BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda

A környezeti hatásvizsgálat (Magyar környezetvédelmi jog) (PDF)