A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyamatos ellenőrzései kapcsán egyre több vállalat számára válik világossá, hogy ők is a környezetvédelmi termékdíj (a továbbiakban: termékdíj) kötelezettek körébe tartoznak. A váratlan helyzetek elkerülése végett szeretnénk megismertetni kedves ügyfeleinkkel a termékdíj szabályozás alapjait, hogy jobban megértsék az őket terhelő kötelezettségeket.

1. A kapcsolódó jogi szabályozás

A termékdíjat az 1995. évi LVI. törvény vezette be környezetpolitikai eszközként, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban. A termékdíj fizetési kötelezettség az egyes, a környezetet közvetlenül vagy közvetve terhelő vagy veszélyeztető, külföldről behozott vagy belföldön előállított termékek után keletkezik.

AA 2012. január 1-jétől hatályos új szabályozás célja, hogy a környezeti károk megelőzéséhez és/vagy helyreállításához megfelelő pénzügyi forrásokat teremtsen.
Az új törvény egyik célkitűzése a többször felhasználható termékek szélesebb körű elterjesztése (újra használat), valamint a hulladékhasznosítás mértékének jelentős növelése, ennek érdekében a gyártókat, a kereskedőket és a fogyasztókat tevékenységük során megfelelő környezeti magatartásra kívánja ösztönözni. Az Európai Unió elvárásainak megfelelően az új törvény bevezeti az állami szerepvállalást a hulladékgyűjtés, és – hasznosítás területén.

2.  A törvény hatálya

Az új 2011. évi LXXXV. a Környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény alkalmazásában a következő termékek díjkötelesek:

a) az akkumulátor;

b) a csomagolóeszköz, illetve egyéb csomagolószer (együtt csomagolószer);

c) az egyéb kőolajtermékek;

d) az elektromos és elektronikai berendezés;

e) a gumiabroncs;

f) a reklámhordozó papír.

Az érintett termékek teljes listáját a törvény 1. számú melléklete, a csomagolószerek osztályozását a 343/2011. Kormányrendeletben szereplő csomagolószer-katalógus tartalmazza.

A törvény kimondja, hogy a díjat annak kell megfizetnie, aki a díjköteles terméket először Magyarországon forgalomba hozza (azaz az importőr vagy maga a gyártó), avagy saját célra felhasználja. A kereskedelmi csomagolások esetében az első továbbforgalmazó a kötelezett, míg belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó első vevője, vagy aki a terméket saját célra használja fel. Fontos változás, hogy 2012. január 1-jétől reklámhordozó papír esetén is a főszabály érvényesül.

Természetes személy esetében a termékdíj köteles termék személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségű, saját célú felhasználása nem keletkeztet fizetési kötelezettséget.

A termékdíj-fizetési kötelezettség az alábbiakból tevődik össze:

- bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettség;

- bevallási kötelezettség,

- befizetési kötelezettség,

- számlán történő termékdíj feltüntetési kötelezettség.

A fizetési kötelezettség a díjköteles termék első belföldi forgalomba hozatalának címén kiállított számlán feltüntetett teljesítési napon keletkezik, saját célú felhasználás esetén pedig a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján. 2012-től a számlán történő feltüntetés kötelezettsége csak három esetben alkalmazandó: számlán történő átvállalás esetén; csomagolószer, reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozatalakor; továbbá abban az esetben, ha a vevő jogosult a visszaigénylésre és kéri a számlazáradék alkalmazását.

3. Hatósági modell

Az hulladékgazdálkodás irányítására teljesen új szervezeti modellt hoz létre az új szabályozás, mely két, a környezetvédelemért felelős minisztérium felügyelete alatt működő hatósági szervre épül.  A két szerv egyike a Termékdíj Bizottság, mely stratégiai tanácsadó és döntés előkészítő testület, a másik pedig az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, mely a feladatok végrehajtásáért felel.

A díjfizetési kötelezettség bejelentésével, a díjfizetéssel, bevallással, visszaigényléssel és ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) látja el. A kötelezett a befizetendő termékdíj nettó összegét negyedéves bontásban nyilvántartja, és negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig bevallást nyújt be és megfizeti a NAV felé. 2012 negyedik negyedévében termékdíj tekintetében előlegfizetési kötelezettség keletkezik, mely előleget a harmadik negyedéves bevallással egyidejűleg kell bevallani, és december 20-ig kell megfizetni.
A termékdíj hiányos megfizetése, illetve megfizetésének elmulasztása esetén termékdíj- illetve mulasztási bírság kiszabására kerülhet sor adó-vagy hatósági ellenőrzéskor. 2010. január 1-je óta a környezetvédelmi termékdíj bevallást kizárólag elektronikusan lehet megtenni az Ügyfélkapu igénybevételével.

4. Az új törvény által bevezetett fő változások

Az új szabályozás célja egy átláthatóbb díjfizetési rendszer kialakítása. A termékdíj alapja a termékdíj köteles termék tömege, amibe bele kell számolni a csomagolás tömegét is, ha azt belföldön állították elő. Fontos változás, hogy mostantól a többször felhasználható termékek első forgalomba hozatalával összefüggő díjfizetési kötelezettséget eltörlik.

A környezetvédelmi termékdíj bevallásokban a termékdíj-köteles terméket az ún. Környezetvédelmi Termékdíj kóddal (a továbbiakban: KT-kód) kell feltüntetni, amelyek meghatározzák a termékdíjtételeket és az adott termék lényeges jellemzőit, továbbá a fizetési kondíciókat (kedvezmény, meg nem fizetési lehetőség) és a fizetési kötelezettség keletkezésének jogcímét (saját célú felhasználás, forgalomba hozatal, készletre vétel, stb.).

Az adózók által megfizetett díj visszaigénylésének feltételeit a törvény IV. fejezete részletezi.

A termékdíjba több elem is beépül, így az irányítást és fejlesztést fedező elem, a szennyezés megelőzését szolgáló, valamint a szennyezést kompenzáló részelem. A törvény az átlagostól jobb teljesítményt nyújtó gyártóknak kedvez, lehetővé teszi számukra a költségek alacsonyabb szinten tartását

A díjak jelentős emelkedésére két esetben számíthatunk: a kenőolajnál (112 Ft/Kg), valamint a reklámhordozó papírnál (64 Ft/kg). Az egyéb kategóriákban a díjszabás mértéke 10-30%-al emelkedik, ez alól kivétel a nem kereskedelmi csomagolás.

A kis- és középvállalkozók általános versenyhátrányának kompenzálását, és a részletes adminisztrációs terhek alól való mentesítést szolgálja az új rendelkezés, amely a legkisebb kibocsátókat alkotó két csoportnak éves átalányfizetési lehetőséget biztosít egyszerű bejelentőlap használatával. 2012-től bevezetésre kerül egy új átalányfizetési lehetőség a csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozók számára.

BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda