Az elektronikus kereskedelem jogszabályi fogalom-meghatározása szerint magában foglal minden olyan, szokás szerint díjazás ellenében nyújtott és a szolgáltatás igénybevevőjének egyedi kérésén alapuló távszolgáltatást, amelyhez adatfeldolgozásra – ideértve a digitális tömörítést – és adattárolásra szolgáló elektronikus berendezést vesznek igénybe. A gyakorlat nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy az elektronikus kereskedelem körébe sorolható minden vállalatok közötti, vállalatok és végfelhasználók közötti és végfelhasználók közötti üzleti tranzakció, amelyek során a felek inkább elektronikus, mint fizikai úton, vagy közvetlenül érintkeznek, illetve az üzleti folyamatok internetes technológiák igénybevételén alapulnak.
Az elektronikus kereskedelmi tevékenységet Magyarországon jelenleg a 2001. évi CVIII. törvény és a távollévők között kötött szerződések szabályozásáról szóló 17/1999. (II.5.) Korm. rendelet szabályozza. Tekintettel arra, hogy az elektronikus kereskedelmi tevékenység az EU tagállamai közötti kereskedelemben egyre nagyobb szerephez jut, a közösségi jogalkotás is fokozatosan egyre aktívabbnak mutatkozik ezen a területen. Lényeges változásokat hoz a terület jogi szabályozásba a közelmúltban kibocsátásra került 2011/83/EU irányelv, amelynek magyar jogba történő átültetéséről a tagállamoknak legkésőbb 2014. június 13-ig kell gondoskodniuk.
Az új irányelv rendelkezései alapvetően a fogyasztó védelmét célozzák, így például a fogyasztó számára áttekinthetőbb árképzés bevezetésével, az ún. alapállapotban bekapcsolt jelölők alkalmazásának tiltásával, a „rejtett költségek” (vagyis a fogyasztó által előzetesen kifejezetten jóvá nem hagyott) kivetésének tilalmával. Az irányelv átültetését követően a fogyasztót 14 napos elállási jog illeti majd (amely a tájékoztatás elmaradása esetén 12 hónap is lehet), az elállási jog gyakorlása esetén a vételár visszatérítésére vonatkozó idő lerövidül és bevezetésre kerül az egész EU területén alkalmazandó elállási űrlap is.
Az elektronikus kereskedelmi tevékenység tisztán magyar jogi vonatkozásaira nézve 2012-ben a következő változások várhatóak. Az Szja-törvény módosításával bővül a gazdasági tevékenységnek minősíthető magatartások köre, az Áfa-törvény módosításával pedig megváltoznak a PKI alapú számlakibocsátás egyes szabályai. A számviteli törvény érintő változások nyomán kis mértékben módosulnak a bizonylat kiállítására és megőrzésre vonatkozó részletszabályok, az adózás rendjéről szóló törvény új rendelkezései pedig lényegesen bővítik az állami adóhatóságnak az adózók ellenőrzésére vonatkozó jogosítványait (pl. fel nem fedett próbavásárlás lehetősége, a csomag ellenőr általi megbontása).
Az elektronikus kereskedelmi tevékenységtől elválaszthatatlan a fogyasztók adatainak kezelése. Bár a rendelkezések részletes ismertetésére e cikkben nincs mód, szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a 2012. január 1-jétől hatályos új adatvédelmi törvény számos ponton szigorított az adatkezelők (jellemzően az értékesítők) kötelezettségein. Differenciáltabbá vált az adatkezelés lehetséges jogalapjainak és az adatbiztonságnak a szabályozása, módosultak az adatkezelőt terhelő előzetes tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások és alapjaiban változtak meg az adatvédelmi nyilvántartást érintő szabályok. 2012. január 1-jével létrejött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, amely adatvédelmi szabályok betartásának felügyeletére hivatott hatóságként vizsgálatra, hatósági ellenőrzésre és különböző szankciók kiszabására jogosult.
2012. január 25.
BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda
