Az EU Kék Kártya irányelv, melyet Magyarországon a 2011. évi CV. törvénnyel ültettek át a hazai jogrendbe, megkönnyíti a magasan képzett, EGT tagállamokon kívüli államból („harmadik országból”) érkező külföldiek munkavállalási célú belépését, emellett egységes eljárást ír elő a munkavállalási és a tartózkodási engedély együttes kiadására.

Az EU Kék Kártya olyan engedély, amely egyszerre jogosít fel tartózkodásra és munkavállalásra magas szintű szakképesítést kívánó munkakörök betöltői részére az Európai Unió valamely tagállamában.

A magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás fogalmát a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény határozza meg, mely szerint az olyan harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását jelenti, aki rendelkezik a munkavégzéshez szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel. Az EU Kék Kártya igénylésének feltételei, a teljesség igénye nélkül az alábbiak: érvényes útlevél, beutazás és tartózkodás céljának az igazolása, munkaszerződés vagy állásajánlat megléte, munka ellátásához megfelelő szakmai képesítés igazolása, igazolás betegbiztosítás fennállásáról.

Az EU Kék Kártya legalább 1, legfeljebb 4 évre állítható ki, és alkalmanként újabb, legfeljebb 4-4 évvel meghosszabbítható. Az EU Kék Kártya a kiállítástól számított 2 évig kizárólag a kiállító államban létrejött és engedélyezett munkaviszonyban történő munkavállalásra jogosít.

Rendelet szabályozza az EU Kék Kártyával foglalkoztatott személynek járó legkisebb munkabér összegét, mely 2012-ben általánosságban bruttó 303.900,- Ft, illetve egyes, a rendeletben meghatározott munkakörök betöltése esetén bruttó 243.120,- Ft.

Az EU Kék Kártya számos előnnyel jár mind a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából, utóbbira példa az egyenlő bánásmód biztosítása a munkavégzés feltételeit illetően az EU Kék Kártyával foglalkoztatott munkavállalók részére.

2012. január 12.

BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda