A 2012. március 01-jén hatályba lépnek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtörvény) átfogó, lényeges módosításai. Az alábbiakban a legfontosabb változásokra szeretnénk röviden felhívni a figyelmet.

1. Csődeljárás

Fontos változás, hogy megszűnik az a lehetőség, hogy az adós cég hitelezője csődeljárást kezdeményezzen az adós ellen. Csődeljárást a módosítások hatályba lépését követően kizárólag az adós vezetője kezdeményezhet, a Csődtörvényben meghatározott feltételek szerint. Az adós által indított csődeljárásban a jogi képviselet kötelezővé válik, csakúgy, mint az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére indult felszámolási eljárásokban is. Újdonság a csődeljárásban, hogy a csődvédelem alatt álló cég gazdasági tevékenysége felett a vagyonfelügyelő napi ellenőrzést gyakorol majd; a törvény értelmében ugyanis az adós cég vagyonából történő kifizetéseket kizárólag a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével lehet majd teljesíteni. A változások érinteni fogják – többek között – a hitelezői igények bejelentésének szabályait, a követelések besorolását (a hitelezői csoportokat és a hitelezői osztályokat) és a szavazatszámítást is. A vagyonfelügyelő díját a törvénymódosítás jelentősen csökkenti (pl. tízmillió forintos mérlegfőösszeg esetén a korábbi 500.000,-Ft-ról 250.000,-Ft-ra).

2. Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás változásaival kapcsolatosan kiemelendő, hogy a hitelezőnek a tartozás esedékességének (pl. számla lejáratának) időpontja és a fizetési felszólítás kiküldése között legalább 20 napot kell majd várnia (a korábbi 15 nap helyett). A számla esedékességét követő 20. nap eltelte előtt kiküldött fizetési felszólítás „idő előtti”, ilyen felszólítás alapján nem lehet majd felszámolási eljárást kezdeményezni. A Csődtörvény meghatározza azt is, hogy milyen tartalmi elemeket kell majd a hitelező írásbeli fizetési felszólításának tartalmaznia: legalább a követelése jogcímét (pl. szállítási szerződés), összegét, megfizetésének határidejét és azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező felszámolási vagy egyéb bírósági eljárást kíván indítani. Felhívjuk a cégek figyelmét, hogy ha vitatni kívánják egy számla vagy egyéb követelés jogalapját/összegszerűségét, a vitatás tartalmi elemeit is meghatározza a törvény: csak akkor lesz majd elfogadható a vitatás, ha írásbeli formában, érdemben kétségbe vonja a tartozás jogcímét, esedékességét, fennállását, mértékét vagy összegét.

2012. január 26.

BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda